Határtalanul!

A tavalyi sikeres pályázatunknak köszönhetően 4 napot töltöttek hetedik osztályosaink június 1-4 között a Felvidéken. Ez idő alatt életre szóló emlékeket szereztek, és rengeteg látnivalóval, élménnyel gazdagodtak a diákok.

Megismerkedtek Kassa belvárosának sok magyar vonatkozású emlékével, megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc síremlékét a Szent-Erzsébet székesegyházban. Meglátogatták annak a háznak mását, melynek eredetijében a fejedelem rodostói száműzetését töltötte. Mária-szobor, „koldus-ház”, Nemzeti Színház, Fekete-sas fogadó, Lőcsei-ház, premontei rendház, Gerster Béla, Bethlen Gábor, Márai Sándor, Steindl Imre, mind-mind egy-egy momemtum a magyar történelemből, művészetekből vagy hétköznapokból. Csodálkozással egybekötött érdeklődéssel láthatták és hallhatták a hozzájuk kapcsolódó történeteket.

Ellátogattunk egy rozsnyói magyar iskolába (Fábry Zoltán Óvoda, Alapiskola és Szakközépiskola), ahol lelkesen fogadtak minket. Egyik diákjuk röviden bemutatta az iskola életét, majd körbe is vezették csapatunkat. Meghallgattuk „Csalóka Péter” humoros meséjét igazi palócos előadás módban, majd átadtuk ajándékainkat, melyet nagy örömmel fogadtak.

A nemzeti összetartozás napján koszorút helyeztünk el Kossuth Lajos rozsnyói szobránál, és a szemerkélő esőben a himnuszt elénekelve fejeztük be megemlékezésünket.

Megnéztük az Andrássy Dénes építtette mauzóleumot és a betléri Andrássy kastélyt is. Az épületet járva, a korabeli bútorok, festmények, dísztárgyak, vadásztrófeák, távoli földrészekről érkezett kincsek között úgy éreztük, hogy visszamentünk az időben. (Mindenkinek ajánlom figyelmébe a kastélyt, Füzesabonytól autóval kb. 2 óra Betlér). A kastélyt körülvevő 70 hektáros parkra kevés időnk maradt.

A dobsinai-jégbarlanghoz egy fárasztó, mintegy 20 perces kaptató után jutottunk fel, de a látvány mindenért kárpótolt. A Ruffiny Jenő által felfedezett és hamar népszerűvé vált barlangban kissé vacogva (a hőmérséklet 0°C volt), de a természet eme csodáját látva minden bajunkat feledve hallhattak diákjaink részletes tájékoztatást a barlang történetéről, érdekességeiről.

Két nagyobb és több kisebb túrán is voltunk. A nagyobbak a Szlovák-paradicsomban, a kisebbek a szálláshelyünk környéki „susnyásban”. Elsőként a Szlovák-paradicsom déli oldalán a Zejmár-szakadékot hódítottuk meg. Fárasztó, izgalmas, kalandos, nagyszerű, élvezetes – ezek a szavak csak nagyjából adhatják vissza azt az élményt, amit átéltünk a hegy nehézségeivel birkózva. Erre még rátettünk egy lapáttal, amikor másnap a Hernád-áttörés nevű túrán vettünk részt. Egyes részei kimondottan félelmetesek, de mindenki kiállta a próbát.

Külön említést érdemel a szálláshelyünknek helyet adó település, a szép nevű Várhosszúrét, Rozsnyó és Krasznahorka között. Tisztán magyarok által lakott, szépen rendben tartott üdülőfalu, mintegy 700 lakosa van. Akármerre kószáltunk a faluban, vagy bementünk a boltba, jó volt hallani az ízes magyar beszédet, szívesen beszélgettek velünk és készségesen segítettek, ha szükségünk volt rá.

Írhatnék még az áji vízesésről, az áji angyalról, a nyelvórákról, a knédliről, sok más látnivalóról, érdekességről, történetről, de mindent úgysem tudnék megosztani Önökkel. A négy nap alatt készült rengeteg fényképet és video anyagot közösen visszanéztük, és a gyerekek arcát figyelve bátran kijelenthetem: megérte!

Köszönet mindenkinek, aki bármivel hozzájárult táborunk sikeréhez.

Kollégáim nevében is: Kádas Imre